Ingatlanárak a bezárt vasútvonalak mentén. Mennyiért lehet tanyánk, erdőnk vagy házunk?

Annak jártunk utána, hogy a vasúti szárnyvonalak bezárása hogyan hatott a kistelepülések helyi ingatlanpiacára. Úgy tűnik, a 
válság elvégezte a munka oroszlánrészét, vasút elsorvasztása már csak olyan volt, mint halottnak a pofon. A kínálati árak 
15-20 százalékkal estek vissza, de vevő így alig akad, pedig erdőket, tanyákat és jó állapotú családi házakat egyaránt kínálnak.

A vonalbezárások első hullámaként 2007. április 4-én 14 vasútvonalon és vonatpótló autóbuszjárat-viszonylaton állt le a 
személyforgalom. Bár hivatalosan „ideiglenes üzemszünetről” beszéltek, több helyen fémtolvajok tették járhatatlanná a pályát,
 2009. december 13-án pedig újabb 24 vonalon szűnt meg a személyszállítás. A vonalak megszüntetésével évi 7 milliárd forint
 megtakarítást remélt a kormány. Az eredeti megszüntetési tervben szereplő összesen ezer kilométer hosszú pályaszakaszon 
Hónig Péter közlekedési miniszter szerint naponta mindössze 6400 ember utazott. A személyforgalom leállítása után egyes 
vonalakon a teherforgalom megmaradt. Jelentős bezárásokra került sor Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.

Komárom és Esztergom környéke – falusi házak 2-3 millióért

2007-ben a Tatabánya–Kisbér–Pápa–Csorna között közlekedő járatot, míg 2009-ben a szintén Kisbéren áthaladó 
Székesfehérvár–Komárom szárnyvonal forgalmát szüntették meg. A Duna partján is szanáltak egy vonalat, a 
Nyergesújfalut érintő Almásfüzitő–Esztergom viszonylatra tettek jelképesen lakatot. Mázi Gábor szerint, aki a 
tatabányai Szövink ingatlanközvetítő Kft. tulajdonosa, és egyben a Magyar Ingatlanszövetség megyei képviselője,
 a lakásértékesítésekre nem hatottak jelentős mértékben a vonalbezárások, hiszen a válság amúgy is megrázta a helyi
 ingatlanpiacot. A 6 ezres Kisbéren például 15-20 százalékkal csökkentek az ingatlanárak. Ez a tendencia már régóta 
érvényesül, hiszen a munkalehetőségek korlátozottak a térségben, a mezőgazdasági tevékenység erősen visszaesett,
 bár a megyei ipari parkok szerencsére működnek. Egy családi ház négyzetméterára 100 ezer forint körül van, a 
környékbeli falvakban pedig mindössze 50-70 ezer forint ugyanez. A falvakban egy tipikus, 70-es években épült,
10x10-es „kádári kockaház” körülbelül 2-3 millió forintot érhet, az 5-6 millió forintos ingatlanok már drágának számítanak.

Nőnek az árak a „halott” sínek mentén

Mázi Gábor tapasztalatai szerint a Tatabánya–Pápa közötti vasútvonalon a kocsik szinte üresen haladtak, a 100 
kilométernyi szakaszt több óra alatt tette meg a vonat. Annak idején a nyomvonalat Esterházy gróf birtokai közvetlen
 közelében vezették végig, ez a kanyargós útvonal manapság már nem életképes és gazdaságos. Komáromból 
inkább Győrbe járnak a lakosok dolgozni, ezért vesztette el jelentőségét a Székesfehérvár-Komárom vonal is. 
Kisbéren az ipari parkban autóalkatrészeket előállító vállalkozások működnek, de a lakosság jelentős hányada 
autóbusszal ingázik Komáromba, Mórra vagy Székesfehérvárra. A Duna mellett megszüntetett forgalom is kiváltható
 autóbusszal, sőt, a vasút mellett található ingatlanok értéke lassan növekedni fog, hiszen a kötöttpályás tömegközlekedés megszüntetésével elcsendesedett a környék. A válság Tatabányán, a megyeszékhelyen is túlkínálatot hozott, míg 
2008-ban 8 millió forintot kóstált egy kétszobás lakás, ma az ára akár 6 millióra is lezuhanhat.

Padlón az árak Kazincbarcikán

„Kazincbarcikán nyomottak az árak, nagy a munkanélküliség, a diákok máshol tanulnak, hiszen helyben nincs főiskola, 
ők azonban csak hetente egyszer utaznak vonattal. A középosztály elvándorol, sokan akarják eladni az ingatlanjaikat,
 ezért a válság mellett ez is hozzájárul a nyomott árakhoz” – mondja Pogány István. Egy 2 szobás, emeleti, teljesen
 felújított, nagy erkélyes panellakást 5 millió forintért árulnak, majd hozzátesz még egy adatot: átlagban egy 
négyzetméter ára 86 ezer forint. De épp most adtak el egy három szobás lakást, amelynek négyzetmétere végül 56
 ezer forintot ért. Az Agóra Ingatlan tulajdonosa azt tapasztalja, hogy amíg pár éve egy kazincbarcikai lakásnak az
 ingatlanfedezeti értéke 70 százalék körül mozgott, addig mára ez a szám 40 százalék, vagyis a hitellehetőségek is
 drasztikusan beszűkültek. Annyira nincs kereslet és vásárlóerő, folytatja Pogány István, hogy egy 12 millió forintot érő
, felújított családi házért jó ha 5 milliót kapnak. Az egyik bezárt vonalon fekszik Putnok, ahol jelentős a hátrányos 
helyzetű lakosság aránya, megszűnt a szocpol, nincs munka, hogyan is mozoghatna az ingatlanpiac. Putnokon az 
ingatlan.com adatbázisa szerint egy 100 nm-es családi ház 8-12 millió forint között mozog. Aki teheti, beköltözik 
Kazincbarcikára, és onnan pedig jobb gazdasági hátterű vidékekre vándorolnak tovább.

A vasútállomás Putnokon

Fotó: MTI

Alföldi tanyavilág – csak a németek és a hollandok fejlesztenek

Bács-Kiskun megyében is több vonalat megszüntettek, többek között a Kecskemét-Lajosmizse, a Kecskemét-Fülöpszállás 
és a Kunszentmiklós-Dunapataj vonalakat. A szintén bezárt 54 km hosszú kecskeméti kisvasútnak (Kecskemét-Kiskőrös v.
 -Kiskunmajsa) mára csupán idegenforgalmi jelentősége maradt, hiszen nyáron a Kiskunsági Nemzeti Park egyik ékkövét, 
Bugacot ezen a vonalon lehetett megközelíteni. Bugacon egy fenyőerdőre néző, 1440 nm-es parkosított telken található
 100 nm-es családi ház már 14 millió forintért eladó. Fülöpszálláson az ingatlan.com kínálatában egy 80-120 nm-es belterület
i házat 4-9 millió forintért kínálnak. A tanyavilág is lassan elsorvad, és bár érkeznek hollandok és németek, felújítanak egy-
egy házat, de ha a tulajdonos nem lakja az ingatlanát, akkor még a biztosító sem akar szerződni velük. Hiszen egy tanyavilágban
 megbújó házat nyugodtan kirámolhat egy fosztogatásra specializálódott társaság, miből tart egy autóra hurkolt kötéllel 
kiszakítani az ablakrácsot. A tanyavilágban nagy a szórás az árak tekintetben, 3-4 millióért már kisebb méretű, felújítandó 
házakhoz juthatunk, de a nagyobb és jobb állapotú tanyák elérhetik a 10-15 millió forintot is. Sőt, vásárolhatunk nagy 
alapterületű, igényesen felújított házat is jelentős mezőgazdasági vagy erdőterülettel, így például Kecskemét határában, 
Méntelken egy 64 hektáros akácoserdőben és gyümölcsösben fekvő 135 nm-es tanyát 54,5 millió forintért kínálnak.