A kibocsátó lehetősége az

Lehetőségek az állampapírpiacon Csoportosítás Kibocsátó szerint megkülönböztetünk vállalati kötvényeket, államkötvényeket és önkormányzati kötvényeket. A vállalati kötvényeket egy vállalat bocsátja ki forrásbevonás céljából, az államkötvényeket az állam, az önkormányzati kötvényeket pedig értelemszerűen önkormányzatok.

A vállalati és önkormányzati kötvények kockázatosabbak, mint az államkötvények, ugyanis egy vállalatnál vagy önkormányzatnál nagyobb az esély egy csődre és a kölcsön vissza nem fizetésére mint az államnál.

Ugyanakkor ezen kötvények hozama is magasabb, mint az államkötvényeké.

Itt is érvényesül, hogy a befektetésekben kockázat és hozam egymástól elválaszthatatlan. Futamidő szerint megkülönböztetünk rövid- közép- és hosszú lejáratú kötvényeket.

Általában az év futamidejű kötvényeket rövid lejáratúnak, a év közöttieket közép lejáratúnak, míg a 10 évnél hosszabb futamidejű kötvényeket hosszú lejáratú kötvényeknek nevezzük. A futamidő azért fontos, mert minél magasabb, általában annál magasabb a kötvény kockázata.

Kamatozás szerint megkülönböztetünk fix és változó kamatozású kötvényeket, valamint elemi kötvényeket. Fix kamatozás esetén a kibocsátó lehetősége az kamat és tőketörlesztés összege, azaz a teljes pénzáramlás idegen szóval cash-flow előre ismert. A kamat mértékét, a névleges kamatlábat a kötvény kibocsátásakor előre rögzítik, ezt a névérték százalékában kell érteni.

Változó kamatozású kötvény esetén a tőketörlesztésen kívül nem ismerjük előre a pénzáramlást, ugyanis a kötvények kamatát időről időre úgy határozzák meg, hogy az éppen érvényes piaci kamatot tükrözze.

Mivel az ár a pénzáramlások jelenértékének összege, ezért a kötvény ára és a hozam között fordított kapcsolat van: minél magasabb a hozam, annál alacsonyabb az ár és fordítva. Minősítése[ szerkesztés ] A kötvény minősítése hitelkockázatának a meghatározását jelenti. A kötvény minősítését független hitelminősítő ügynökségek végzik, akik kockázati osztályokba sorolják be az egyes kötvényeket. Befektetési minősítésűnek nevezik a Baa illetve a másik besorolás szerint BBBvagy annál jobb minősítésű kötvényeket, míg bóvlinak junk nevezik a többi kötvényt. Devizában kibocsátott kötvények[ szerkesztés ] Köz- a kibocsátó lehetősége az magán gazdálkodású szervezetek dönthetnek úgy, hogy szemben a hazai devizával, külföldi devizában bocsátanak ki kötvényeket, adós értékpapírokat.

Az elemi kötvény, vagy más néven zéró-kupon kötvény pedig nem fizet kamatot a futamidő alatt, hanem a névértéknél alacsonyabb áron diszkont áron vásárolhatjuk meg, lejáratkor pedig megkapjuk a névértéket. Pénzáramlás szempontjából ez a legegyszerűbb kötvény.

A kötvények pénzáramlása Kötvény vásárlásakor mi nyújtunk hitelt a kibocsátónak. Ha a kibocsátó által fizetett összegeket saját szemszögünkből írjuk fel, az első fizetés negatív előjelű lesz, hiszen nem a kibocsátó fizet nekünk, hanem mi fizetünk neki pénzt.

Ajánlom A dematerializációt mindenekelőtt el kell határolni az immobilizációtól, melynek során a fizikai értékpapír összevont címletekben történő előállítására kerül sor.

A kötvény kibocsátásakor, a a kibocsátó lehetősége az. Ezt követően minden évben esetleg félévente a kötvény kibocsátója kamatot fizet nekünk.

Ezek pozitív pénzáramlások a saját szemszögünkből nézve. Az utolsó évben a kamaton kívül tőketörlesztésként visszakapjuk a kötvény névértékét, azaz a kölcsönadott összeget is.

A cég- és intézményvezetők lapja Értékpapírok Megjelent a Cégvezetés archív Az értékpapírok nemcsak a befektetéseknél játszanak fontos szerepet, hanem részt vesznek a gazdasági forgalom alakításában, a cégek közötti pénzmozgásban, a likviditási nehézségek áthidalásában is.

A következő ábrán egy A a kibocsátó lehetősége az nem térnek el az első ábrától a 4. Ezért lesz a végső pénzáramlás Ft. Változó kamatozású kötvény esetében nem ismerjük előre a kapott kamatok nagyságát, mert ezt időről időre változtatják a piaci körülményeknek megfelelően.